Sok éve örömmel fogadom el, sőt novembertől már várom azt a telefont, amikor felkérést kapok arra, hogy ajánlót írjak egy újabb nívós dokumentumfilmhez. Immáron a 12. BIDF (Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál) keretein belül lettem „Az apokalipszis gyermeke” c. versenyfilmnek a civil nagykövete. Arra azonban még nem került sor, hogy egy alkotás ennyire „eltalált” volna. Már a megtekintés közben úgy éreztem, mintha Sós Ági fesztiváligazgató belelátott volna a lelkembe, amikor nekem ajánlotta ezt az filmet. Magánemberként éppúgy, mint család-pszichoterapeutaként és pszichológusként nem tudok eléggé hálás lenni azért, hogy Sang, a dokumentumfilm főszereplője beengedte a kamerát az életébe, illetve hogy írhatok erről a családi történetről. Miről is van szó?
A vietnámi háborúnak 1975-ben vége lett. Az amerikaiak elhagyták az országot és mindazokat a családokat vagy inkább kapcsolatokat, ahol a húsz éves tartózkodásuk alatt gyermekek születtek. Több ezer piciről van szó. Sajnálatosan ők lettek a „por gyermekei”. A film fókuszában Sang áll, aki félárvaként, „amerázsiaiként” nevelkedett fel. Az amerikai apjáról évtizedeken át semmit sem tudott, majd az USA kormánya által meghirdetett program keretében – a DNS-ek által – lehetőséget kap „útnak” indulni és megkeresni a gyökereit.
Sang gyerekként olyan kultúrában volt apátlan, ahol az apa jelentette a mindent. „Mindig kívülálló voltam.” A kisgyermek idővel persze felcseperedett és férfivé ért. Megnősült, lett gyermeke, sőt unokája…
A dokumentumfilm izgalmas és magával ragadó. Láttatja az árvaság dimenzióit, a kulturális különbségeket és azt, hogy a „vér nem válik vízzé”.
-
Vajon sikerül az amerikai apának (nagyapának) találkozni a fiával (aki szintén nagyapa)?
-
Ha igen, hogyan fogadják őt az amerikai „rokonok”?
-
Elbírja-e a két család rendszere az integrálást?
-
Mi segít ebben?
-
A transzgenerációs családterápia szemszögéből: miben hasonlít Sang élete az apjáéra?
Számomra megható és egyben reménykeltő ez a versenyfilm. Talán szabad azt írnom, hogy sokak számára egy vágyott „utat”, ha tetszik, akkor „képet” tár a néző elé:
Igenis létezik gyógyír az apasebre!
A film adatlapja, benne a vetítési időpontokkal itt érhető el, a BIDF Facebook bejegyzése pedig itt.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel hív és vár a BIDF csapata a vetítésekre – Budapesten és számos vidéki moziban, így Kecskeméten is! A Hírös Városban a filmfesztivál megnyitója 01.28-án, szerdán 17.45-kor lesz, majd azt követően kezdődik a vetítés. Végén a beszélgetőpartnerem: Dr. Falusi Norbert történész, politológus, újságíró.
Dr. Domján Mihály
pszichoterapeuta szakorvos
pszichológus, családterapeuta
szomatodráma játékvezető,
mindfulness oktató,
A Dokumentumfilmek Kecskeméten Facebook csoportba minden kedves érdeklődőt szeretettel várok!
További BIDF 2026-os filmek, amelyek Kecskeméten is bemutatásra kerülnek:
(A képek forrása: https://bidf.hu és saját)
