Dr. Domján Mihály pszichológus blogja - @dr.domjan

Mind&Spirit blog

"A te fiad még él!"

#donorcsaládok

2020. október 11. - Dr. Domján Mihály

donorcs2020_10.jpgA donorcsaládok őszi, immáron második csoportfoglalkozásán új tagot köszönhettünk a köreinkben. Egy végtelenül kedves és nyitott tanárnő személyében a "csapatunk" friss lendülettel gazdagodott. A hölgy 2009-ben esett át transzplantációs műtéten és azóta - hála Istennek - jól van. A blogbejegyzés címét az egyik köztünk elhangzott mondata adta. A beszélgetéseink során ugyanis az egyik pillanatban így reflektált az egyik donor édesanyjának a gondolataira, sőt emelte őt fel: "A te fiad még él!" 

Aki nem ismerné a működésünket: Kiskunfélegyházán, az országban elsőként jött létre egy karitatív kezdeményezés, amelynek a célkitűzése a donorcsaládok támogatása. Idővel jöttünk rá arra, hogy ez nem lehet egyoldalú, hanem az arra nyitott transzplantáltaknak szintén helye kell, hogy legyen a közösségünkben. Idén tavasszal volt az első olyan alkalmunk, amikor a bővítés "véletlenül" bekövetkezett. Pszichológusi munkám egyik meghatározó pillanata és tanulsága volt az a két óra.

A mostani találkozásunkon arról beszélgettünk - a személyes témák mellett -, hogy a donorcsaládoknak mit adnak a transzplantált személyek és fordítva. Negatív példákat mindkét oldalról, sőt az orvosokkal kapcsolatosan is fel lehetne hozni - az össznépi tudatlanságokról nem beszélve. Tabu a halál, az agyhalál és a donáció. Sajnos, társadalmi szinten még mindig kevés az információ a szervátültetettek életéről - a donorcsaládokról, mint "mostohagyermekekről" nem is beszélve...

Az októberi alkalmunk azonban újból bebizonyította nekem és nekünk, hogy a párbeszéd, a nyíltság és a kölcsönös tisztelet a legmélyebb gyógyító erőket tudja mindannyiunkban mozgósítani.   

Nekem személyesen nagyon sokat adott, amikor a közénk először érkező hölgy megosztotta velünk, hogy mindennap imádkozik a donorjának a családjáért. Megérintett. Korábban a hitről például még sohasem beszélgettünk. Jó volt ezt azzal együtt hallani, hogy imádkozom én is mind a donorcsaládokért, mind a szervátültetettekért.   

Hogyan létezhet az, hogy egy asztal körül békességben és szeretettel tud a két "oldal" beszélgetni? 

Nemcsak a kölcsönös tisztelet jut erről az eszembe, hanem hogy az ember szívében egyszerre több érzés meg tud férni.

Mindenki hordozza a maga veszteségeit, magányát és csalódását, miközben képessé válhat arra, hogy távolabbra nézve észrevegye a másikat, meghallgassa őt, vele legyen, sőt neki jót kívánjon.

Azt gondolom, hogy így tud mindannyiunk számára a velünk szemben ülő ember - függetlenül attól, hogy ki hova tartozik - erőforrássá válni. Konkrétan: az együttérzésen és a másik boldogulásának kívánásán keresztül. És még egy dolgot aláhúznék, amit egy olimpikonnal való pszichológusi munkámon keresztül tanultam meg:

Biztatásra és jó szóra mindenkinek szüksége van. 

donorcsaladok.jpgHa pedig ezt adjuk, akkor magunkat is megnyitjuk a jóra...

Az alkalmunkról egy újabb fájdalmas "érdekesség" vagy inkább trauma jutott most írás közben az eszembe. Beszélgettünk arról, hogy kire milyen hatással van a mentő szirénája. Véletlenül jött fel ez a téma. Tanulságos volt az eltérő tapasztalások végighallgatása. Sokszor az ember bele sem gondol abba, hogy kiben milyen fájdalom jöhet elő egy "szimpla" hang miatt... 

Válhatunk kíváncsivá a másik megtapasztalására és gazdagodhatunk általa!

Dr. Domján Mihály
pszichológus, családterapeuta 

A korábbi összes donorcsaládos blogbejegyzés itt található meg.

A Facebook-on a csoportunk működéséről itt lehet olvasni és informálódni. A szervdonorok hozzátartozóinak következő találkozójával kapcsolatosan nemcsak a Facebook-on, hanem emailben - office@drdomjan.hu - vagy a fotón szereplő telefonszámon szintén lehet információt kérni. A rólunk készült tévéfelvétel itt nézhető meg.

Köszönöm és köszönjük, ha a Kedves Olvasó ad visszajelzést a blogbejegyzés alapján!

Az új pszichológusi podcastek meghallgathatók - akár vezetés, sütés-főzés, takarítás, futás közben - a Spotify-on, a Youtube-on, a Google Podcasts-en és az Apple Podcasts-en. Itt tudsz a többi hanganyagra feliratkozni is.  

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseket ajánlom:

 

Szervdonorok emlékműve:

Kiskunfélegyháza, Alsótemető, Molnár Béla utca

Ravatalozó

Ajánlott irodalom:

Polcz Alaine, Angyal Eleonóra (szerk.): Letakart tükör. Helikon Kiadó, 2001.

 

(Képek forrása: saját)

A bejegyzés trackback címe:

https://drdomjan.blog.hu/api/trackback/id/tr7916234274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása