2021. márciusában újból online módon találkoztak a szervdonorok hozzátartozói. Nekem még mindig szokatlan ez a forma, de bátran írhatom, hogy megérte a szervezés. Az internet személytelen falait - úgy érzem - az őszinteségünk, ahogyan a megrendítő, igaz és támogató mondataink át tudták törni. Az alkalom mindannyiunkat megerősített. Engem biztosan. Köszönet és hála érte a lelkes csapatnak!
Nagy örömömre új tagokkal bővültünk. Rögtön az elején megkérdeztem az egyik családtól, hogy honnan hallottak rólunk. Kiderült, hogy a Ridikül műsorban látták a riportot Irmával, mellette pedig olvasták a blogbejegyzéseimet. Megerősítő volt, hogy van értelme a megosztásainknak!
Első alkalommal köszönthettük Mocsonoky Annát is köztünk, aki nemrég a HVG könyvek sorozatban egy új kiadvány szerkesztését és megírását fejezte be.
A könyv címe: Szervátültetett vagyok - Történetek visszanyert életekről.
A kötetben szívbemarkoló riportokon keresztül ismerhetjük meg a transzplantáltak életét. Mellette érdekvédelmi szakember és szociológus is segít elmélyülni a témában. Hálásan köszönöm, hogy pszichológusként és családterapeutaként - pár oldal erejéig - megoszthattam a gondolataimat. A könyv, az érzelmi kötődésemmel együtt: hiánypótló. Minden szervátültetettnek és donorcsaládnak szeretettel ajánlom.
További infó és rendelés itt lehetséges.
Az online könyvbemutató 2021. április 14-én, szerdán 18 órakor a Facebook-on lesz, amelyről itt lehet olvasni. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet itt lehet megtenni.
A mostani alkalmunkon újból körünkben köszönthettünk egy transzplantált fiatalembert, aki a személyes tanulságtételével mindanyiunkban megerősítette:
Élni és másoknak jót adni, megbecsülést visszaadni: érték.
Most először mesélt arról, hogy mennyi mindenben változtak meg az apró szokásai a sikeres szervátültetés nyomán. Szereti már pl. a tökfőzeléket. Korábban a kefírt sem tudta elfogyasztani. A halat szintén kihagyta, most viszont folyton kívánja.
A márciusi csoportfoglalkozásunkon számos témát érintettünk. Köztük azt, hogy ki mit becsül meg az életében. Sokat épültünk a válaszokból. Hálás vagyok, hogy új tagokkal bővültünk, mert "friss" és jó energiákat szabadítottak fel bennünk. Bízom benne, hogy a következő donorcsaládos alkalmunkat ez a lelkesedés és meghittség fogja újból jellemezni.
Az őszinte megosztás megerősít!
A korábbi összes donorcsaládos blogbejegyzés itt található meg.
A Facebook-on az alapítványunk működéséről itt lehet olvasni és informálódni. A szervdonorok hozzátartozóinak következő találkozójával kapcsolatosan nemcsak a Facebook-on, hanem a fotón szereplő telefonszámon lehet információt kérni. Az online alkalmunkra előzetesen jelentkezni szükséges.
A rólunk készült tévéfelvétel itt nézhető meg.
Köszönöm és köszönjük, ha a Kedves Olvasó ad visszajelzést a blogbejegyzés alapján!
Az ingyenes pszichológusi podcastek (hanganyagok) meghallgathatók - akár vezetés, sütés-főzés, takarítás, futás közben - az Anchor-on, a Spotify-on, a Youtube-on, a Google Podcasts-en és az Apple Podcasts-en. Itt lehet a többi hanganyagra feliratkozni is.
Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseket ajánlom:
- A szív útja - emlékezés a szervdonorokra - blogbejegyzés a 2018-as emlékműavatásról
- Előítéletek fogságában - az ötödik csoportfoglalkozás
- Életigenlés - 2020. januári csoportfoglalkozás
- A szeretet megtart - 2021. februári csoportfoglalkozás
- A szabadság 'tánca' a kockázatvállalás - A döntés c. könyv ajánlója
Szervdonorok emlékműve:
Kiskunfélegyháza, Alsótemető, Molnár Béla utca
Ravatalozó
(Képek forrása: saját)
A 2021-es 
2021 elején úgy döntöttünk, hogy a donorcsaládok szokásos összejövetelét áttesszük az online térbe. Így szeretnénk azt az űrt betölteni, amit a pandémia "ütött" közénk. A személyes találkozónk tehát különleges módon, a saját otthonainkon keresztül valósult meg. Már nagyon vártam! Örömömre, pici csapatunk újból kiegészült két transzplantáción átesett fiatalemberrel és első alkalommal a Szervdonor Családok Alapítvány kurátorával. Bízom benne, hogy a márciusi találkozásunkig minden technikai akadályt le fogunk küzdeni és még többen leszünk.
Találkozásunk végén arról beszélgettünk, hogy tudunk-e akkor segítséget kérni, ha nehéz helyzetben vagyunk. Többen megjegyezték, hogy feltétlenül igen, de mégis milyen nehéz, hogy egyes családtagjaink nem ismerik el az erőfeszítéseinket. Még akkor sem, ha az ember jól érthetően kért visszajelzést... 
Először egy személyes megosztással kezdeném. Bár már 1,5 évvel vagyunk túl az első foglalkozásunkon, azonban most érzem át igazán annak a súlyát, amire “szerződtünk”. Eddig is szeretettel mentem, de ősz óta jobban megértem azokat a fájdalmakat, amiket az egyes tagjaink a múltban elszenvedtek. Ezekről a szituációkról már többször írtam, de momentán is derültek ki újabb részletek. Gondolok itt pl. arra, hogy létezik olyan nem intenzív terápiás orvos, aki azt feltételezi, hogy a donorok szerveire “szerződést” lehet kötni. Alig akartam elhinni, hogy még a szakmán belül is létezhet tudatlanság. A blogbejegyzést persze előremutató irányba szeretném vinni, hiszen családiasság és öröm jellemez minket. Mindazonáltal a társadalmi tényeket sem szabad letagadni, hiszen
Számomra az áttörés egy orvosoknak kiírt irodalmi pályázattal indult. Az írásomért 2006-ban a