Az akarattal, mint kifejezéssel számos embernek baja van. Egyesek azért nem szeretik ezt használni, mert szerintük erőlködést takar, így inkább a választást tartják helyén valónak. Mások a döntéssel fejezik ki a mondanivalójuk tartalmát. Számomra az akarat az erőfeszítésre való képességet jelenti, amely igenis benne van a szótáramban, ahogyan a másik két kifejezés.
A lényeg szerintem annak felismerése és elfogadása, hogy van az embernek akarata, más nézőpontból döntési, illetve választási lehetőségre.
Mielőtt az akarat "izmainak" edzéséről írnám le a gondolataimat, a tanult tehetetlenségről kell, hogy szót ejtsek.
A gyermek már kiskorától kezdve képes kitartóan erőfeszítéseket tenni, ha a kitűzött irányokat elfogadja, sőt a magáénak érzi. A szülőknek óriási a felelősségük abban, hogy megfigyeljék, mi az, ami valóban érdekli a csemetéjüket, és hogy támogassák is benne.
A gyermek akkor érzi magáénak az adott feladatot, ha értelmet és valami jót (eredményt) lát benne - a kapott támogatás mellett. Felnőttként hasonlóan viselkedünk. Akkor fektetünk valamibe időt, pénzt és energiát, ha attól sikert várunk. Ha azonban értelmetlennek tartjuk a komoly munka befektetését, ugyanis kimondva vagy kimondatlanul, de azt hiszünk, hogy eleve kudarcra vagyunk ítélve, akkor jön az ún. tanult tehetetlenség jelensége. Martin Seligmannek köszönhető a fogalom leírása. A tanult tehetetlenség állapotában az ember a múltbeli tapasztalatai alapján már levonta azt a következtetését, hogy bármit is fog tenni, az erőfeszítései nem fognak célba érni, nem lesz sikeres, ezért inkább felhagy a próbálkozással. Úgyis leírható ez a hiedelem, hogy a jövő nem befolyásolható. A múltbeli csalódások és kudarcok tehát "győztek". A valóságban persze lenne mód a változtatásra, de sajnos az illető mégis megmarad a reménytelenség és a passzivitás állapotában...
A tanult tehetetlenség mellett arra ugyancsak rá szeretnék mutatni, hogy a gyermekkori traumák befolyásolják az agyban képződő vegyületek mennyiségét, és megalapozzák a felnőttkori függőségek alapjait. (Lsd. a cikket Dr. Máté Gáborral.)
Aki a tanult tehetetlenség fájdalmával és a neurofiziológia törvényeivel nincsen tisztában, az azt a valótlanságot állítja, hogy minden csak akarat kérdése. Hazugság! Itt most nem csupán egyes motivációs előadók téveszméire gondolok, hanem azokra a személyekre is, akik nem jöttek még arra rá, hogy a másik fájdalmait és életét úgy kell elfogadni, ahogyan van.
Lássuk hát az akarat edzésének lehetőségeit azok számára, akik nyitottak erre!
1.. Amikor összegyűjtöttem a mostani blogbejegyzéshez a gondolataimat, akkor az jutott az eszembe, hogy talán kicserélem a Mind&Spirit nevet a következőre: Csináld végig! Miért is? Mert ebben benne van a lényeg! Hacsak valamilyen legyőzhetetlen akadály nem jön Eléd, érdemes az eredeti elhatározásaidban kitartanod! Ez a hozzáállás igencsak erősíteni tudja az akaratod izmát! Hogyan? Milyen módon? Az elkötelezettséged által a magadról alkotott vélemény (hiedelem) - fokról fokra - "áthangolódik"!
Akár elhiszed, hogy van elegendő akaraterőd, akár nem, igazad van!
2. Érdemes a céljaidat és az elhatározásaidat nemcsak szavakkal megjelenítened, hanem leírnod is. Könnyebb így hozzájuk ragaszkodnod. Sokszor látom pszichológusként, hogy egyesek semmilyen céllal nem rendelkeznek és csak az őszinte, bizalmi légkör miatt merik ezt előttem bevallani. Merd magadtól többszörösen megkérdezni, hogy mire vágysz!
3. A tanult tehetetlenségről nem lehet eleget beszélni, hiszen ez a rejtett önátverésekben is meg tud nyilvánulni. Egyesek inkább meggyőzik magukat, hogy semmire sem vágynak, közben pedig az van, hogy nem akarnak magukért tenni. Számomra magától értetődő, hogy az akaratodat nem tudod úgy erősítened, ha nem válsz közben aktívvá! Azt gondolom, hogy a lebetonozott komfortzónádban - velem együtt - Te sem vagy képes az életedet megélni, csak leélni!
4. Felelősségvállalás. Akármennyire elcsépelt, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy alapvetően Te vagy a felelős a saját boldogságodért vagy boldogtalanságodért. Amíg ezt nem látod be, addig a lépések "árát" sem akarod majd kifizetni. Érdemes pici dolgokkal kezdened és szokássá alakítanod. Egyszerre csak eggyel! Ha ez sem megy, akkor pedig kérj minél hamarabb segítséget - szakembertől és a környezetedtől egyaránt. A szégyen ellenére ne zárd magadba a fájdalmaidat, hanem nyiss és kommunikálj!
5. André Kostolany azt nyilatkozta a tőzsdéről - vagy neki lett az tulajdonítva -, hogy nyerni lehet rajta, de bukni kötelező! Szerintem nagyjából ilyen a felnőtt élet is. Az, hogy valami nem sikerül, nézőpont kérdése. Sokszor a kudarcokból lehet a legtöbbet leszűrni. Fontos megértened, hogy nem te magad vagy a csalódás/csőd, hanem mindez Veled és Érted történik. Tudom, hogy néhányszor igen fájóak ezek a "leckék", de a helyzeten mit sem változtat: tisztulás és realizálódás felé halad az élet. Lehet persze az előzőeket nem elfogadni, sőt továbbra is a tagadás és a védekezés mechanizmusát működtetni, ez azonban a későbbiekben sem fog gyümölcsöt hozni!
6. Amikor életem első könyvével vesződtem, akkor pontosan tudtam, hogy ha nem csinálom végig, ha nem élem meg az írás szülésének a fájdalmait, akkor nem fogom tudni a következőt jobbra csinálni. Bár sokkal több elismerést kaptam és kapok most is, mint elutasítást, de belátom, hogy azokra ugyancsak szükségem van. Ha szélsőségesen szeretnék fogalmazni, akkor azt lehet írnom, hogy az eredményesség előfeltétele az elutasítás! Gyűjtsd hát bátran azokat! Sohasem tudhatod, hogy egy negatív löket, mint energia, pozitívan mit tud Neked adni! Mint például? Információt arról, hogy hol tart a világ, vagy mit értenek meg Belőled, illetve mi a valódi szándékod. Ráadásul néha a negatív komment vált ki másokból kíváncsiságot vagy együttérzést az irányodba!
7. Sokáig belőlem a pszichológia kiirtotta a jutalmazás fogalmát - külön blogbejegyzés lenne ennek a kifejtése -, de mára megváltozott róla a véleményem. Igaz, hogy most inkább már ezt önszeretetnek hívom, de az önjutalmazás kifejezése sem rossz. Azt gondolom, ahogyan mások felé tudok adni és szolgálni, úgy magam irányától sem kell idegenkednem. Ha valóban szeretnéd valamilyen téren az akaratodat acélozni, akkor néha állj meg és engedj meg valami jót magadnak! Az élet szép, és úgyis csak ebből az örömből tud bármi jó kinőni - feltéve, ha annak az a sorsa. Ehhez a megjegyzésemhez az szintén odatartozik, hogy inspiráló személyek nélkül szinte lehetetlen lendületben maradnod!
8. A határidők adása sok bölcsességet rejt. Válás közeli helyzetekben szoktam azt a kérdést párterápiában felvetni, hogy "Mi lenne, ha 6 hónapig elengednék a napi őrlődést - a váljunk vagy nem váljunk témában -, és inkább mindenki csak tenné a dolgát?" A vállalható határidők mellett a a jól felépített napirended is sokat tud használni az akaratod edzésében!
9. Utolsó előtti gondolatom a következő: ha nem vagy képes pl. leülni tanulni, akkor kezdj neki egy olyan házimunkának, amit a legjobban utálsz! Az akarat fejlesztésében sokat tud az segíteni, ha olyan teendőeket vállalsz fel, amiket nem szeretsz!
+1. Végezetül a Mind&Spirit blognévből a Spiritre, azaz a Lélekre is utalni szeretnék. Nem kell ahhoz vallásosnak lenni, csupán felnőttnek, hogy az ember belássa: vannak az életének határai. Sohasem könnyűek, hanem kifejezetten fájdalmasak azok a megtapasztalások, hogy pl. egy társkapcsolatban sem tudok a másik helyett szeretni, elfogadni vagy akarni. Egy szintig hasonló a helyzet az anyagi helyzettel vagy az egészséggel kapcsolatosan. A határok elfogadásához nekem az a belátás segített, hogy nemcsak a magam akarata létezik a világon. Természetesen a saját részemet bele kell az adott szituációba fizetnem, de amit Isten nem épít, az nem épül.
A nemakarás megélése szintén formáló erővel bír a valódi szándékaim, a szeretetem és az akaratom megtalálásában!
Korunk ideáljai sokszor a pénzhez, a nagy teljesítményekhez, a státuszhoz és a hatalomhoz köthetőek. Ezek szerint mindenki annyit ér, mint amennyit teljesít. Vannak, akik ebben hisznek. Neked viszont van lehetőséged a saját életedben a meghittség és a teljesítmény arányát "újraírni"!
Élhetsz egyensúlyban!
Dr. Domján Mihály
Dr. Domján Mihály
További motivációs gondolatok:
https://www.instagram.com/dr.domjan
Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseket ajánlom:
- Önzetlenségből jeles
- Motiváció és önszeretet
- Egyedül tényleg nem könnyű - érzelmeink felismerése, átérzése, kifejezése és elengedése
- Játszmatündér, elég volt Belőled
- Női szerepek és elvárások
(Képek forrása: https://pixabay.com)