Dr. Domján Mihály pszichológus blogja - @dr.domjan

Mind&Spirit blog

Mind&Spirit blog

Az őszinte megosztás megerősít

Donorcsaládok egymásért

2021. március 30. - Dr. Domján Mihály

rula92qfrgasxc5aurp7da_thumb_356d.jpg

2021. márciusában újból online módon találkoztak a szervdonorok hozzátartozói. Nekem még mindig szokatlan ez a forma, de bátran írhatom, hogy megérte a szervezés. Az internet személytelen falait - úgy érzem - az őszinteségünk, ahogyan a megrendítő, igaz és támogató mondataink át tudták törni. Az alkalom mindannyiunkat megerősített. Engem biztosan. Köszönet és hála érte a lelkes csapatnak!

cquemmjvtn6twtaolv5piq_thumb_34e8.jpg

Nagy örömömre új tagokkal bővültünk. Rögtön az elején megkérdeztem az egyik családtól, hogy honnan hallottak rólunk. Kiderült, hogy a Ridikül műsorban látták a riportot Irmával, mellette pedig olvasták a blogbejegyzéseimet. Megerősítő volt, hogy van értelme a megosztásainknak!

qcerivw7secmut76oty9ua_thumb_355f.jpgElső alkalommal köszönthettük Mocsonoky Annát is köztünk, aki nemrég a HVG könyvek sorozatban egy új kiadvány szerkesztését és megírását fejezte be.

A könyv címe: Szervátültetett vagyok - Történetek visszanyert életekről.

A kötetben szívbemarkoló riportokon keresztül ismerhetjük meg a transzplantáltak életét. Mellette érdekvédelmi szakember és szociológus is segít elmélyülni a témában. Hálásan köszönöm, hogy pszichológusként és családterapeutaként - pár oldal erejéig - megoszthattam a gondolataimat. A könyv, az érzelmi kötődésemmel együtt: hiánypótló. Minden szervátültetettnek és donorcsaládnak szeretettel ajánlom.

További infó és rendelés itt lehetséges.

Az online könyvbemutató 2021. április 14-én, szerdán 18 órakor a Facebook-on lesz, amelyről itt lehet olvasni. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet itt lehet megtenni.

A mostani alkalmunkon újból körünkben köszönthettünk egy transzplantált fiatalembert, aki a személyes tanulságtételével mindanyiunkban megerősítette: 

Élni és másoknak jót adni, megbecsülést visszaadni: érték.

Most először mesélt arról, hogy mennyi mindenben változtak meg az apró szokásai a sikeres szervátültetés nyomán. Szereti már pl. a tökfőzeléket. Korábban a kefírt sem tudta elfogyasztani. A halat szintén kihagyta, most viszont folyton kívánja. 

A márciusi csoportfoglalkozásunkon számos témát érintettünk. Köztük azt, hogy ki mit becsül meg az életében. Sokat épültünk a válaszokból. Hálás vagyok, hogy új tagokkal bővültünk, mert "friss" és jó energiákat szabadítottak fel bennünk. Bízom benne, hogy a következő donorcsaládos alkalmunkat ez a lelkesedés és meghittség fogja újból jellemezni. 

Az őszinte megosztás megerősít!

 

Dr. Domján Mihály
pszichológus, családterapeuta 

A korábbi összes donorcsaládos blogbejegyzés itt található meg.

A Facebook-on az alapítványunk működéséről itt lehet olvasni és informálódni. A szervdonorok hozzátartozóinak következő találkozójával kapcsolatosan nemcsak a Facebook-on, hanem a fotón szereplő telefonszámon lehet információt kérni.  Az online alkalmunkra előzetesen jelentkezni szükséges.

A rólunk készült tévéfelvétel itt nézhető meg.

Köszönöm és köszönjük, ha a Kedves Olvasó ad visszajelzést a blogbejegyzés alapján!

Az ingyenes pszichológusi podcastek (hanganyagok) meghallgathatók - akár vezetés, sütés-főzés, takarítás, futás közben - az Anchor-on, a Spotify-on, a Youtube-on, a Google Podcasts-en és az Apple Podcasts-en. Itt lehet a többi hanganyagra feliratkozni is.  

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseket ajánlom:

 

Szervdonorok emlékműve:

Kiskunfélegyháza, Alsótemető, Molnár Béla utca

Ravatalozó

 (Képek forrása: saját)

 

 

 

 

 

Van-e a megbocsátásnak határa?

Szemtől szemben - dokumentumfilm-ajánló

eye-eye.jpgA 2021-es Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) neves alkotásaiból még egyet szeretnék előzetesen ajánlani. A filmfesztivál 2021. március 1. és 10 között kerül megrendezésre. Az esemény 10 napja alatt 30 versenyfilm lesz megtekinthető - online.

A Szemtől szemben egy Finnországban használt pszichoterápiás módszert, a resztoratív (helyreállító) kommunikációt mutatja be.  A gyilkosságot elkövető személy és az áldozat hozzátartozói - előzetes felkészítés után - találkoznak és a megszabott keretek között beszélgetnek.

Először a resztoratív családterápiáról a 2019-es, Sopronban megrendezésre került Családterápiás Vándorgyűlésen hallottam. A dokumentumfilm mintegy belülről mutatja be a hatékony módszert. Számomra megdöbbentő mind az elkövetők, mind a családtagok bátorsága és nyitottsága, ahogyan a pszichológusi professzionális jelenlét is. 

Ha a gyilkosságoktól eltávolodunk és magunkra vonatkoztatva nézzük meg a dokumentumfilmet, akkor számos értékes vitatéma kerülhet a látókörünkbe: 

  • A saját múltamban eddig csak a kis dolgokat voltam hajlandó megbocsátani vagy kész lennék - együtt élve a hiányommal - elengedni egy nagyobb "tartozást" is?
  • Számomra mi a megbocsátás célja? Van-e ennek értelme?
  • Belegondoltam-e már abba, hogy nekem lehet jó az, ha életem végéig nem mérgezem magam a haraggal és a vádlással?
  • Általánosságban képes vagyok-e elfogadni a másik megbocsátását? Belátom-e, hogy ez fel tud(na) engem emelni?
  • Hány éven belül lennék hajlandó annak a személynek megbocsátani, akivel szemben még most is sok fájdalom van a szívemben?  

A dokumentumfilm számomra azt az üzenetet sugallja, hogy van helye az életemben az együttérzésnek és a megbocsátásnak.

Először lehet, hogy csak gondolati úton közeledhetünk a témához, de majd idővel - erőt gyűjtve - fokról fokra helyre állíthatjuk magunkat és a kapcsolatainkat. Lehet, hogy nem egy amerikai film "happy end" szintjén, de mégis juthatunk előrébb. 

A Szemtől szemben különlegessége, hogy nem akar egyoldalú igazságokat közvetíteni. Csupán "csendesen", a helyreállító párbeszéd gyógyító lehetőségét veti fel - mind a trauma, mind a gyászfeldolgozás kapcsán.

Hasonlóan a másik versenyfilmhez - Újra együtt -, amiről korábban már írtam, a következő bátorító mondattal szeretném az ajánlót befejezni:

Sikerülhet neked is!

 

Dr. Domján Mihály
pszichológus, családterapeuta 

https://drdomjan.blog.hu

https://www.instagram.com/dr.domjan

www.pinterest.com/drdomjanmihalymiklos

https://drdomjan.hu

További info a filmről itt érhető el, a Facebook esemény pedig itt található. 

A pszichológusi podcastek meghallgathatók - akár vezetés, sütés-főzés, takarítás, futás közben - a Spotify-on, a Youtube-on, a Google Podcasts-en és az Apple Podcasts-en. Itt tudsz a többi hanganyagra feliratkozni is.  

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseket ajánlom:

Az összes többi ajánlót - film, könyv, programok - itt találhatja meg, illetve tematizálva az alábbiakra kattintva: HBO GO, NETFLIX.

Amennyiben a blogbejegyzések és a podcast-ek értéket képviselnek számodra, mi több, a továbbiak elkészítését támogatni szeretnéd, akkor azt a Patreon oldalamon meg tudod tenni.

Hálásan köszönöm!

 (Felhasznált kép helye: https://www.moderntimes.review/lifting-the-heavy-hand-of-hatred/)

Újra együtt - BIDF versenyfilm

dokumentumfilm-ajánló

reunited.jpgAbban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a 2021-es Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) neves alkotásaiból párat előzetesen megnézhettem. A filmfesztivál 2021. március 1. és 10 között kerül megrendezésre. Az esemény 10 napja alatt 30 versenyfilm lesz megtekinthető - online.

 

Az első versenyfilm, amelyet ajánlani szeretnék: Újra együtt / Reunited.

Ami róla először az eszembe jut: együttérzés, reménység és tagadás. 

Egy orvos házaspár úgy dönt, hogy a  két gyermekükkel együtt elhagyják Aleppot. Szerencsétlenségükre azonban - a háború viszontagságai miatt - nem tudják Szíriát közösen elhagyni. Az apa Kanadába jut, az anya Dániába, a két fiú pedig Törökországba...

A dokumentumfilm 2,5 évet ölel körbe. Igen, ennyi idő alatt csupán Skype-on tudják egymással a kapcsolatot tartani...

A tévé előtt, a kényelmes nappalim ülőgarnitúráján ülve sokszor gondoltam arra, hogy ez most egy játékfilm, nem lehet a valóság. Olyan könnyű volt kiesnem az együttérzésből és elfordítani az arcomat a fájdalom, sőt a kegyetlenség okán. A megrendültség és a tudatosság miatt azonban újból és újból kapcsolódtam a családhoz. Visszatértem hozzájuk. Együtt drukkoltam velük és a végén örültem nekik.

Milyen kérdéseket ajánlok a versenyfilmhez?

  • Gondold át, mikor tudtál a reménytelenséged ellenére mégis kitartani? A válaszadásban segíteni fog az édesanya személye.
  • Mit tagadsz? Milyen fájdalommal nem vagy hajlandó szembenézni, mint az édesapa?
  • Miben van meg a gyermeki hited? Kikhez ragaszkodsz úgy, mint a két gyermek a dokumentumfilmben?
  • Mikor jellemző rád a türelem és mikor nem? 
  • Miben mered a sebezhetőségedet felvállalni?

Számomra a dokumentumfilm az elmúlt évek élbolyának a tagja. Benne az édesanya személye pedig ikonikus. Szívesen beszélgetnék vele és tanulnék tőle. Még így is sokat ad - a filmen keresztül. Emberfeletti utat jár be, illetve járnak be - külön-külön és együtt is. 

Számomra az alkotás fő üzenete, hogy van olyan, amikor nincs más út, mint előre. A dolgoknak egyszerűen az a sorsa, hogy sikerülniük kell. 

Sikerülhet neked is!

Dr. Domján Mihály
pszichológus, családterapeuta 

https://drdomjan.blog.hu

https://www.instagram.com/dr.domjan

www.pinterest.com/drdomjanmihalymiklos

https://drdomjan.hu

További info a filmről itt érhető el, a Facebook esemény pedig itt található. 

A pszichológusi podcastek meghallgathatók - akár vezetés, sütés-főzés, takarítás, futás közben - a Spotify-on, a Youtube-on, a Google Podcasts-en és az Apple Podcasts-en. Itt tudsz a többi hanganyagra feliratkozni is.  

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseket ajánlom:

Az összes többi ajánlót - film, könyv, programok - itt találhatja meg, illetve tematizálva az alábbiakra kattintva: HBO GO, NETFLIX.

Amennyiben a blogbejegyzések és a podcast-ek értéket képviselnek számodra, mi több, a továbbiak elkészítését támogatni szeretnéd, akkor azt a Patreon oldalamon meg tudod tenni.

Hálásan köszönöm!

 

(Kép forrása: https://bidf.hu/movies/show/70#zoom és saját) 

 

 

A szeretet megtart - donorcsaládok egymásért

donorcsa2021_02_b.jpg2021 elején úgy döntöttünk, hogy a donorcsaládok szokásos összejövetelét áttesszük az online térbe. Így szeretnénk azt az űrt betölteni, amit a pandémia "ütött" közénk. A személyes találkozónk tehát különleges módon, a saját otthonainkon keresztül valósult meg. Már nagyon vártam! Örömömre, pici csapatunk újból kiegészült két transzplantáción átesett fiatalemberrel és első alkalommal a Szervdonor Családok Alapítvány kurátorával. Bízom benne, hogy a márciusi találkozásunkig minden technikai akadályt le fogunk küzdeni és még többen leszünk.

A csoportfoglalkozásunkat - tudatosan - úgy próbáltam felépíteni, hogy legyen benne lehetőség a szorongáscsökkentés pár szempontjának a körbejárására. Először a következő napunk megtervezéséről beszélgettünk, majd a hibázásról és a kudarchelyzetekről.

A tervezés abban segít, hogy ha mondjuk ma kedd van és átgondolom előre a holnapi napomat, akkor szerdán úgy fogok felébredni, mintha ezt már "ismerném". Könnyebb így az energiámat beosztani, illetve ezt az időszakot hasznos tevékenységekkel felépíteni. Nagyobb távlatokban - heti, havi és éves szinten is - jótékony hatással bír az elképzelések konkretizálása. "Azért tervezünk, hogy legyen mitől eltérni" - hangzott el közöttünk. 

donorcs2021_02.jpg

Amíg az első témát, mintegy "ismerkedésként" gyorsan körbejártuk, addig a másodiknál jobban el tudtunk "kalandozni". Általánosságban azt lehetett tapasztalni, hogy "harcedzett" közösség vagyunk és számos tapasztalattal bírunk ezen a területen is. Néhány gondolat:

  • "Merni kell hibázni és abból tanulni."
  • "A hibázástól való félelem néha hónapokig tart."
  • "Nem lehet mindent elengedni."
  • "Megoldotta az idő."
  • "Ha valami történik, magammal kell azt megbeszélnem."
  • "A hibákból tanulva - legközelebb - már javított formában fogom tudni megvalósítani azt, amit akarok."
  • "Nem létezik olyan hiba, amitől egy igazi kapcsolat szétszakadna."
  • "Együttérzésre van szükségünk."

insta_szoronga_s.jpgTalálkozásunk végén arról beszélgettünk, hogy tudunk-e akkor segítséget kérni, ha nehéz helyzetben vagyunk. Többen megjegyezték, hogy feltétlenül igen, de mégis milyen nehéz, hogy egyes családtagjaink nem ismerik el az erőfeszítéseinket. Még akkor sem, ha az ember jól érthetően kért visszajelzést... 

Azt gondolom, hogy az online találkozónkból mindenki tovább tudott valamilyen pozitív gondolatot vagy érzést vinni. Nekem a legjobb pillanatok talán azok voltak, amikor a poénoknál szívből tudtam nevetni. Most írás közben is érzem magamban a felszabadultságot, amiért hálás vagyok és őszintén köszönöm.

Mert a szeretet megtart, téged is!

 

Dr. Domján Mihály
pszichológus, családterapeuta 

A korábbi összes donorcsaládos blogbejegyzés itt található meg.

donorcsaladok.jpgA Facebook-on az alapítvány működéséről itt lehet olvasni és informálódni. A szervdonorok hozzátartozóinak következő találkozójával kapcsolatosan nemcsak a Facebook-on, hanem emailben - office@drdomjan.hu - vagy a fotón szereplő telefonszámon lehet információt kérni.  Az online alkalmunkra előzetesen jelentkezni szükséges.

A rólunk készült tévéfelvétel itt nézhető meg.

Köszönöm és köszönjük, ha a Kedves Olvasó ad visszajelzést a blogbejegyzés alapján!

A szorongáscsökkentésről szóló pszichológusi podcast (hanganyag) meghallgatható - akár vezetés, sütés-főzés, takarítás, futás közben - a Spotify-on, a Youtube-on, a Google Podcasts-en és az Apple Podcasts-en. Itt tudsz feliratkozni is.  

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseket ajánlom:

 

Szervdonorok emlékműve:

Kiskunfélegyháza, Alsótemető, Molnár Béla utca

Ravatalozó

 (Képek forrása: saját)

Milyen feladat vár még rám az életben?

donorcs2020_11.jpg

November elején újból találkoztak a donorcsaládok hozzátartozói Kiskunfélegyházán, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Nagy örömünkre, a múltkori alkalommal először közénk eljött transzplantált hölgyet ismételten köszönthettük a sorainkban. (A csoportunk indulásáról bővebben itt lehet olvasni.)

donorcs2020_11_01.jpgElőször egy személyes megosztással kezdeném. Bár már 1,5 évvel vagyunk túl az első foglalkozásunkon, azonban most érzem át igazán annak a súlyát, amire “szerződtünk”. Eddig is szeretettel mentem, de ősz óta jobban megértem azokat a fájdalmakat, amiket az egyes tagjaink a múltban elszenvedtek. Ezekről a szituációkról már többször írtam, de momentán is derültek ki újabb részletek. Gondolok itt pl. arra, hogy létezik olyan nem intenzív terápiás orvos, aki azt feltételezi, hogy a donorok szerveire “szerződést” lehet kötni. Alig akartam elhinni, hogy még a szakmán belül is létezhet tudatlanság. A blogbejegyzést persze előremutató irányba szeretném vinni, hiszen családiasság és öröm jellemez minket. Mindazonáltal a társadalmi tényeket sem szabad letagadni, hiszen nyíltság nélkül nincs gyógyulás. Összességében a novemberi találkozásunk során megint megerősödtem abban, hogy értelemmel bír a közösségünk és az is, hogy kell az írásos forma. Sokan így tudnak egyedül a missziónkról olvasni és remélhetőleg erőt meríteni. Őszintén hálás vagyok, hogy része lehetek a csoportnak!  Bár én vezetem az alkalmakat és így tudatosan figyelnem kell mindenkire, valamint a dinamikára, de újfent feltöltődve jöttem el. Az utolsó körben a többiek visszajelzése szintén ez volt.

Beszélgetéseink elején a halottak napja jött szóba. Két, fiát elvesztett édesanya szájából majdnem ugyanaz hangzott el: “Látni, hogy milyen sok virág és mécses volt kint a síron, erőt ad a mindennapokhoz. Öröm, hogy ennyien kifejezték a tiszteletüket nemcsak a fiunk, hanem a családunk iránt is.”

A novemberi alkalmunkra azt a körkérdést hoztam, hogy ki mennyire nyitott az újra. Más kifejezést szintén használtam: kalandvágy. Ezalatt azt értettem, hogy ki milyen szinten enged a kíváncsiságának. Azt gondolom ugyanis, hogy az elégedett élet megteremtése nem mond ellent sem a spontaneitásnak, sem egy új tapasztalatnak vagy tudásnak.

Magamutogatás és vagányság nélkül tehetünk azért, hogy az életünk új energiákkal gazdagodhasson. 

Érdekes válaszokat kaptam. Párat felsorolok közülük:

  • “Szeretek új ízeket kipróbálni.”
  • “Várom a kihívásokat!”
  • “Nem vagyok nyitott a szokásostól eltérő dolgokra, de azután ‘megjövök’.”
  • “Észre lehet az új impulzusokat venni. Menni kell utánuk!”
  • “Ránk jellemző a kíváncsiság.”

Innen jutottunk el oda, hogy visszakanyarodhattunk a veszteségeinkhez. “Nem azt kell keresni, hogy miért pont én, hanem hogy a helyzet mit akar tanítani. Mit kell tennem, hogy a tanulságot leszűrjem?” Más újabb kijelentéssel folytatta:

“Kell lennie valamilyen következő feladatnak!”

A csoportfoglalkozásunk végefelé idéződött fel, hogy anno hogyan is indult az ismert donorok emlékhelyének tervezése. Konkrétan az történt, hogy a Csikós házaspár egyik üzletfele – hallva a tragédiájukat – elkezdett a munkán kívül önmagáról beszélni. Kiderült róla, hogy májtranszplantált. Sőt, egy vágyát is megosztotta a gyászoló házaspárral: “Azt szeretném, hogy letehessek egy csokor virágot egy emlékhelyen.” A mondata jó “talajba” hullott és 2018. szeptember 26-án a kérése “meghallgatásra talált”.

Ez az új infó ismételten megerősítette bennem azt a hipotézist, hogy a transzplantáltaknak és a donorcsaládoknak a lelki gyógyulását nagyban támogatja az egymással folytatott párbeszéd. A következő hangzott még el közöttünk: “Ahhoz meg kellett a másik oldalt ismernem, hogy el tudjam fogadni, ami velünk történt.”

A blogbejegyzés végén újból megismételném a korábban kiemelt mondatot – immáron gondolva a transzplantáltakra, a donorcsaládokra és a kedves Olvasóra egyaránt:

“Kell lennie valamilyen következő feladatnak!”

Mindenkinek ott van a kezében a lehetőség, hogy nyomot hagyjon a világban!

Együtt könnyebb!

 

Dr. Domján Mihály
pszichológus, családterapeuta

misi4.jpg

https://drdomjan.blog.hu

https://www.instagram.com/dr.domjan

www.pinterest.com/drdomjanmihalymiklos

https://drdomjan.hu

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi blogbejegyzéseket ajánlom:

 

Az új pszichológusi podcastek (rádióadás-jellegű hanganyagok) meghallgathatók – akár vezetés, sütés-főzés, takarítás, futás közben – a Spotify-on, a Youtube-on, a Google Podcastsen és az Apple Podcast-en. Itt tud a többi hanganyagra feliratkozni is.

A Facebookon a csoportunk működéséről itt lehet olvasni és informálódni. A szervdonorok hozzátartozóinak következő találkozójával kapcsolatosan nemcsak a Facebookon, hanem emailben – office@drdomjan.hu – vagy a fentebbi fotón szereplő telefonszámon szintén lehet információt kérni.

A rólunk készült tévéfelvétel itt nézhető meg.

 

(Képek forrása: saját)

 

Az elismerés, mint szeretetnyelv

brotherhood-2173097_1920.jpg

Ha évekkel korábban megkérdezték volna azt tőlem, hogy milyen nekem, ha elismernek, illetve van-e ezeknek a pillanatoknak számomra jelentősége, akkor azzal kezdtem volna a mondatot, hogy "Igen, de..." A válaszom - egészen őszintén - a következő lett volna: "Igen, klassz érzés, de igazából zavar." Persze szinte mindig pozitív élmény volt visszajelzést kapnom, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy frusztrációval vegyült. Sokáig tehát hárítottam és lesöpörtem magamról a jót. Írhatom úgy, hogy könnyebb volt az elismerést adnom, mint befogadnom. Az pedig, hogy lehetne megerősítéseket kérni is, fel sem merült bennem.

A mai világunkban az elismerést egyesek a lájkokban és a megosztásokban mérik. Tegye mindenki őszintén a szívére a kezét, hogy időnként nem pillant-e rá a számokra. Szerintem igen. Ezzel nincs gond, de van itt egy sokkal mélyebb réteg, méghozzá a külvilág véleményétől való függés.

A következő szempontok jutottak az eszembe az elismerésekkel kapcsolatosan:

  • Mi lenne, ha megengednéd azt az érzést és tudatot, hogy már bizonyítottál magadnak? Mindannyian vétettünk hibákat. Hoztunk rossz döntéseket és hiányokkal szintén küzdünk. Vannak persze értékeink, tehetségeink és szerető szívünk is. Mindezekkel együtt vagyunk emberek. Te is! Talán a legmunkásabb önismereti feladatod odáig eljutnod, hogy ítélkezésmentesen elfogadd (megengedd) azt, ahol most tartasz. Ez egy belső munka és nem elsősorban a környezetedtől függ.
  • A szeretett személy "szabad" elismerésére vágysz vagy a birtoklására? Fontos tisztázni, hogy ki nekem a másik és én ki vagyok neki. Azzal sem árt szembenézned, hogy van-e saját életed. Számtalan helyzetre az a szabály: amit kapni szeretnél, azt először meg kell tanulnod odaadni, majd kérni és elfogadni.
  • Vajon mi lehet annak a hátterében, ha valaki nem képes az elismeréseket elfogadni? Egyesek gyermekként azt tanulták meg otthon, hogy a nevelés (a "szeretet") a kritikával és a fájdalommal egyenlő. Nagyon sok meghittség, biztatás, öröm, önismeret és helyes önmegvalósítás kell ahhoz, hogy a "jégpáncél" elolvadhasson. Ez idővel lehetséges (hacsak valaki nem az elutasításával akarja a másikat büntetni). 
  • Mi lenne, ha ezentúl tudatosan kérnél pozitív visszajelzéseket? Időt kell adod mind magadnak, mind a másiknak a tanulásra. Lassan fogtok tudni megbarátkozni a kölcsönös elismerések ajándékával. 
  • Kitől könnyebb elfogadnod az elismeréseket? A bátorítások, ahogyan az elismerések "megengedéséhez" érzelmi biztonság kell. Eleinte ezért fontos tudatosítanod, hogy kik azok, akiktől már most könnyen el tudod a jót fogadni. Érdemes a kapcsolati hálódat folyamatában erősíteni és ápolni. Feltéve, ha elégedett életre vágysz. 
  • Attól, hogy valaki nem ismer el, lehetnél-e még kedves vele? A szeretet belülről fakad. A felnőttségből és az emberségből. A cél tehát sokkal inkább az, hogy önmagadat add, minthogy a megfelelések világában élj. Azt különben el lehet fogadni, hogy ha valaki nem fogad el...
  • Ha vezetőként dolgozol, meg szoktad-e a beosztottakat dicsérni? Vizsgálatok kimutatták, hogy sokan nem a fizetés vagy a túlterheltség miatt hagyják ott az állásukat, hanem mert nem érzik, hogy elismernék a munkájukat. Nem élik meg, hogy szükség lenne rájuk, illetve fontosak lennének a cégnek.
  • Csak a végeredmény számít vagy a célért mutatott erőfeszítés is? Meg kell értened, hogy amit dicsérsz, azt erősíted. Figyelned kell tehát arra is, hogy pl. a gyermeked ne csak a végeredményért kapjon elismerést, mert különben teljesítmény-szorongóvá válhat...

A pozitív visszajelzésekkel kapcsolatosan a másik végletet szintén meg kell említenem. Egyesek ugyanis elismerés-hajszolók. Vannak, akik ezt behódolva élik meg, mások pedig inkább feljogosítva érzik magukat arra, hogy uralkodjanak és dicsekedjenek a teljesítményükkel. Mindkét csoportnak kevés az önbizalma és nincs nagyon saját élete...

Megérdemled az elismerést!

cartaflamszalon.jpgSzámomra az áttörés egy orvosoknak kiírt irodalmi pályázattal indult. Az írásomért 2006-ban a Cataflam Művészeti Szalon különdíját kaptam meg. Hálás vagyok a Novartisnak nemcsak a feltételezésért, hogy az orvosok között is lehetnek "tollforgatók", hanem a pazar átadóért. Hatalmas élmény volt!  

A következő etapot pedig a podcastok (rádióaadásszerű hanganyagok) okozták. Már túl voltunk a hatodik vagy a nyolcadik felvételen, amikor azt éreztem, hogy nincs ezekre különösebben szükség. Persze kaptam és kaptunk visszajelzéseket, főként az ismerősöktől. Meg is köszöntem ezeket a nyilvánosság előtt. Nem volt ebben semmilyen manipulációs szándék, csak őszinteség és hála. Ezután pedig nem várt dömping indult el, ami azóta is tart. Külön köszönök egy cikket, amely ebben az időszakban született és büszkeséget adott.

A sorban ezután a Trendhim dán cég következett, akiket korábban bár ismertem, de nem álltunk semmilyen közvetlen kapcsolatban. Egyszer csak kaptam a magyar képviselőjüktől egy kedves levelet, majd választhattam tőlük két terméket - "csak úgy", a társadalmi munkám elismerése végett. Fülig ért a szám, amikor elolvastam az e-mailt.

 

Ezzel a blogbejegyzéssel nem a végletes hízelgésre vagy dicsekvésre biztatlak, hanem a méltányos szavak őszinte kimondására (vállalására), sőt azok nyílt kérésére. Az önbizalom építésének ugyanis egyik lehetősége, ha megengeded a környezetednek, hogy pozitívabbak láthasson téged, mint ahogyan azt észleled.

Megérdemled, hogy fontosnak érezhesd magad! 

 

Dr. Domján Mihály
pszichológus, családterapeuta 

https://drdomjan.blog.hu

https://www.instagram.com/dr.domjan

www.pinterest.com/drdomjanmihalymiklos

https://drdomjan.hu

Az új pszichológusi podcastek (rádióadások) meghallgathatók - akár vezetés, sütés-főzés, takarítás, futás közben - a Spotify-on, a Youtube-on, a Google Podcasts-en és az Apple Podcasts-en. Itt tudsz a többi hanganyagra feliratkozni is, sőt érheted el a kapcsolódó blogbejegyzéseket.  

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseket ajánlom:

Amennyiben a blogbejegyzések és a podcastek értéket képviselnek számodra, mi több, a továbbiak elkészítését támogatni szeretnéd, akkor azt a Patreon oldalamon meg tudod tenni.

Hálásan köszönöm!

 

(Képek forrása: saját és pixabay.com)

süti beállítások módosítása