Dr. Domján Mihály pszichológus blogja - @dr.domjan

Mind&Spirit blog

Sorozatajánló #chilltime idejére

2020. április 06. - Dr. Domján Mihály

dog-2367414_1920.pngSzeretnék most pár felnőtteknek való sorozatot ajánlani az HBO GO és a NETFLIX kínálatából. Időnként kifejezetten jól esik egy profin felépített és kivitelezett szériában "feloldódni". Hasonlóan más tevékenységekhez, mint például a kertészkedés, az olvasás, a közös sütés-főzés, a társasjátékozás, a "világmegváltó" borozós beszélgetések vagy a biciklizés, mind-mind segíthetik a kikapcsolódást. Sőt, egy kicsit tovább is megyek, hiszen önismereti és aktuális társadalmi kérdéseket szintén fel tudnak vetni.

Lássuk spoilermentesen a szubjektív ajánlót!

1. A szolgálólány meséje (HBO GO) - 3 évad

Elsőként nem tudnék mást ajánlani, mint a Szolgálólány meséjét. Őszintén le kell, hogy írjam, eleinte nehezen kapcsolódtam bele a sorozatba. Volt úgy, hogy az epizódok csak a háttérben mentek, miközben virágot locsoltam, konyhában tevékenykedtem vagy éppen e-mailekre válaszoltam. Olyan fokban életidegen és negatív a történet, hogy először nem tudtam ráhangolódni. Legalább 4-5 rész kellett ahhoz, hogy magába szippantson. Mi benne a nehezen emészthető? A disztópia. A sorozatot tehát a negatív utópia jellemzi, azaz a jelenleginél egy hitványabb társadalom vízióját mutatja be.

A történet a jövőben játszódik, Gileádban, egy olyan totalitárius társadalomban, amely az USA helyén jött létre. Az állam bigott vallásosságon alapszik. Még a köszönési formái is hajmeresztőek pl. "Letekint ránk!"; "Az Úr érlelje meg!"; "Áldassék a gyümölcs!" Ez a fajta fundamentalizmus úgy tudott létrejönni, hogy a környezeti katasztrófák következményeként a születési számok drasztikusan lecsökkentek. Ennek talaján a férfi vezetők - teljhatalmúan - abnormális "rendet" tartanak fenn. Ráadásul a nőknek egy kasztját szexuális rabszolgaságra kényszerítenek. Ők a szolgálólányok, akik a gazdag családok "béranyái" - a lehető legméltatlanabb körülmények közepette.

Mindezek után miért ajánlom ezt a sorozatot? Egyrészt a mai napig néha az eszembe jut. Másrészt nemrég Ferenc pápa, a koronavírus miatti Urbi et Orbi áldásakor a következőt mondta: "... nem hallottuk meg sem a szegényeknek, sem a mi súlyosan beteg bolygónknak a kiáltását. Folytattunk mindent rendíthetetlenül, és úgy gondoltuk, örökre egészségesek maradunk egy beteg világban." Ez a sorozat pontosan erről szól: egy kisarkított, torz és romboló felfogásról. És ekkor jön a főszereplőnő ellenpólusa:

Hogyan lehet mégis megmaradni embernek?

Egyrészt az életigenlés, a realitások keresése, a túlélésbe vetett hit az oka annak, hogy szoktam a sorozatra gondolni. Másrészt, hogy kérdéseket vet fel. Hol van az Isten az embertelenségben, sőt a magányban? Valóban együtt szenved (érez) velünk? A szeretet és a bajtársiasság felül tudja a kiszolgáltatottságot írni?  

Hasonló a Westworld sorozat (utolsóként ajánlom), amely más környezetben, ha szabad úgy fogalmaznom, akkor "lightosabb" módon bontakoztatja ki az üzenetét. Szerintem szüksége van a mai világnak "görbe tükrökre"!

 

2. Csernobil (HBO GO) - minisorozat

Csak szuperlatívuszokban tudok erről a megrázó, öt részes minisorozatról írni. Mindenki ismeri a történetet, a sajnálatos tragédiát. Ebben az alkotásban nem ez a kihívás, hanem az a mélységes emberség és hősiesség, amely az alkotók és a színészek jóvoltából előttünk kirajzolódik. Számomra nem okozna semmilyen csalódást, ha kiderülne, hogy nem pontosan lett visszaadva a cselekmény. (Olvastam is erről.) Attól a küzdelem és az önfeláldozás bemutatása páratlan!  

 

3. A móló (HBO GO) - 2 évad

Ezt a spanyol sorozatot az egyik kolléganőm ajánlotta. Egyszóval: tabudöntögető. Annak ellenére, hogy számomra inkább egy "őszinte limonádé" - megspékelve gyászfeldolgozással és krimiszerűséggel. Spoilermentesen a történet egy szerelmi háromszögbe vezet bele - nem mindennapi fordulatokkal. Olyan fokú szenvedély és szexualitás ábrázolódik a képernyőn, amelytől vagy elfordul az ember, vagy ítélkezés-mentesen megengedi, hogy legyen. Igen, szabadon szeretni sokféleképpen lehet!

Tetszik még a sorozatban, hogy a legtöbb epizódban van egy-egy olyan mondat, amely mintha tanítani szeretné a nézőt. Leginkább a női sors boncolgatása történik a képernyőn - több generáción keresztül, számos szemszögből. Az is klassz nekem benne, hogy spanyol - más, mint a többi.

 

4.  A Valhalla gyilkosságok (NETFLIX) - egy évad 

valhalla.jpg

 (kép forrása: https://www.imdb.com/title/tt9100822/)

Sohasem gondoltam volna, hogy egy 8 részes krimit ennyire lehet szeretni és várni! Ráadásul Izlandon játszódik, amely maga a csoda. Jó volt kicsit emlékezni! A történetnek van egy sablonos része, amely a bűnügyről szól és eléggé "véres". Amiért mégis ajánlom megnézésre, az a két nyomozó magánéletének és személyiségének az alakulása. Tökéletesen megkomponált a forgatókönyv. Folyamatában fenntartja az izgalmat, ugyanakkor végtelenül emberi. Köszönöm az olasz tanárnőmnek, hogy felhívta a sorozatra a figyelmemet! Grazie ancora! �

 

5. Westworld (HBO GO) - 3 évad

Egy különleges sorozatról írok utolsóként. Egyszerre sci-fi, western és akciófilm. Ez azonban senkit se riasszon meg, mert szerintem követhető, izgalmas és legfőképpen elgondolkodtató. A sztori lényegre törően a következő: egy vadnyugati kalandparkban a gazdag látogatók azt tehetnek az emberszabású robotokkal, amit akarnak. A bökkenő akkor jön el, amikor a mesterséges értelem önállósodik... 

A jógaoktatóm ajánlotta ezt a sorozatot. Valahol a következő cseng bennem vissza:

Ahogyan másokkal bánunk, azt kapjuk vissza - kamatostul. Ez akkor is igaz, ha a velünk szemben álló alatt csupán robotokat értünk, de gondolhatunk itt akár a növényzetre, az állatokra és az egész világra. Ára van annak, ha mindent és mindenkit tárgyiasítunk!

Kellemes kikapcsolódást! És köszönöm, ha valahogyan támogatod a blogomat!

 

Dr. Domján Mihály

https://drdomjan.blog.hu

https://www.instagram.com/dr.domjan

www.pinterest.com/drdomjanmihalymiklos

www.drdomjan.hu 

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseimet ajánlom:

 

Az összes többi ajánlót - film, könyv, programok - itt találhatja meg, illetve tematizálva az alábbiakra kattintva: HBO GO, NETFLIX.

(Képek forrása a már feltüntetteken kívül: saját és pixabay.com) 

Hittel minden a javadra válik

izland.jpgA hit számos csatornájával bírunk mindannyian. Hiszek például abban, ha a postán megköszönöm az ott dolgozó munkáját és a jelen helyzetben jó egészséget kívánok neki, akkor lehet, hogy ez erőt ad a számára. Hiszek abban, ha odafigyelek a családomra, ahogyan a virágjaimra, akkor jobban tudom az igényeiket észrevenni és így örömtelibbek, illetve élettelibbek lesznek. Abban ugyancsak hiszek, hogy fontos az ellenségemnek jót kívánnom, mert nem egyedül birtoklom az igazságokat, hanem általában a dolgok árnyaltak és több szemponttal bírnak. Hiszek abban is, hogy az emberi kapcsolatok hordozzák a legerősebb megtartó erőket. Olykor ezért helyezem a fáradtságom elé egy finom étel elkészítését és megosztását. Abban szintén hiszek, hogy az otthonom harmóniája és rendje újra tudja a lelkemet tölteni, ahogyan a vasárnapi szentmise. Írás közben eszembe jutnak a karácsonyi fényekben, egy gyermek mosolyában, a különleges utazási élményekben (pl. két éve Izlandon), a művészetek fenséges pillanataiban, egy érintésben, a tudományban és még oly sok erőforrásban való bizonyosságom... 

Ezek között, illetve előtt szerepel az abban való hitem is, hogy nem számít, mi történik velem, azt az Isten "valahogyan" a javamra fordítja. Egy kitétel van: törekedni az őszinte szeretetre - újból és újból visszatérni ehhez. 

Ha hívő vagy, akkor a Biblián keresztül Isten azt üzeni a számodra, hogy hittel minden a javadra válik. Nem minden jó, ami történik, de hittel minden a javadra válik.

pixabay_kereszt.jpgÉs mi van akkor, ha a nehézségek közepette megingott az Istenbe vetett hitem?

1. Minden rendben van azzal, ha bizonyos dolgok tekintetében elvesztetted a bizalmadat (meggyőződésedet). Azonban felelős vagy kapcsolódni olyanokhoz, akik képesek inspirálni, elfogadni és meghallgatni. Miért ne merülhetne fel tehát az az emberben, hogy ha nincs ereje, attól még másnak lehet?!

2. Folytatva az előzőt, attól hogy kiüresedve vagy, még imádkozhat valaki érted. Tudnál közbenjárást kérni? Sőt, közösen is imádkozhattok - akár online - olyan szándékokra, amelyekben egyetértetek. Ilyen például, hogy Isten "valahogyan" nagyobb, mint az adott problémád. Bár néhány "leckét" és egyben imaszándékot - mindannyian - végeláthatatlannak tűnő ideig, akár évekig hordozunk, de az élet valódi értékeire így fog a szemünk felnyílni. Arra szintén, hogy a szenvedés az emberi élet része, és nemcsak neked vagy nekem van benne részünk...

3. A hit egy döntés. Nem baj, ha adott pillanatban nincs meg benned az érzelem. Istent nem lehetséges állandóan "szeretni" - hétköznapi értelemben véve. Van olyan, amikor a "halandó" csupán az értelemmel és az akarattal tud az imádság és az Isten mellett dönteni. Nálam ennek "egyszerű" és jól bevált formája a Jézus-ima, valamint egy fohász: "Jézus bennünk él és végtelenül szeret minket" - Avilai Szent Teréz gondolatai alapján.

Összességében nem Istennek van szüksége az imádságra, hanem nekünk, hiszen ez nyit meg minket, sőt kovácsol össze.

 

Az Istenhez való odafordulás persze nem helyettesítheti az emberi szint rendezettségéért való törekvést. A felnőttség csak úgy lehet teljes, ha az Istenkapcsolat mellett egyenrangúan, illetve kölcsönösen a felebarátokkal és az önmagammal való kapcsolatomon is "dolgozni" kívánok. Általában a megszakadt Istenkapcsolat mögött megszakadt emberi kapcsolatok és a szeretetben való csalódás áll. Gondoltál már erre?

sunset-1245644_1920.jpgLássunk pár gondolatébresztő megerősítést!

1. Naponként megcselekedhetem mindazt, amit az adott helyzetben meg tudok tenni. Lássak neki a konkrét, akár nagyon pici feladatokhoz! Adjak ezekért hálát! Ha pedig még nem megy a "lépegetés", akkor vállaljam fel az őszinte állapotomat és kérjek hozzá segítséget. Ami egyedül nem megy, közösen még "működhet"!

2. Vajon hogyan fogok erre a helyzetre 10 év múlva emlékezni? Sokszor az ínségesebb szituációk tanítanak meg arra, hogy később nagyobb értéknek tartsam a szabadságomat, sőt megéljem azt, ami valóban fontos az életben. Merjek tehát bátran az "agyamtól" kérdezni és a katasztrofizálást megkérdőjelezni. 

3. Dönthetek úgy, hogy a félelem helyett kíváncsivá válok a káoszra (az ismeretlenre). Közösségben ez szintén könnyebb lehet. Mindig van kiút, amelyről itt írtam.

4. A "rossz", a "kibírhatatlan", a "borzasztó" és egyéb negatív jelzők helyet tudatosan fogalmazhatok úgy, hogy kihívásokkal állok/állunk szemben. Rengeteg erőt ad az, ha odafigyelek a beszédemre.

5. Átgondolhatom, hogy mind az őseim, mind a saját magam életében mi segítette eddig a sikeres megküzdést. Akár kezembe is vehetem a régebbi fotókat vagy kérdezhetek a rokonaimtól. Egy biztos: vannak pozitív, túlélő mintáink! Erről itt olvashatsz.

6. Tudatosan és feltételek nélkül adakozhatok. Kereshetem a lehetőségét a másoknak való öröm okozásának. Ez egyeseknek még a Titanicon is ment...

7. Nem hagyom magam benne az erős feszültségben, hanem az első adandó alkalommal mozgásos aktivitással csökkenthetem azt. Hatékonyak az óriás karkörzések, a guggolásból történő felugrások, a séta (nordic walking) és a futás. Ha pedig az aggodalom vagy éppen a harag nem hagy nyugton, akkor tudatosan adhatok magamnak egy időintervallumot erre: pl. minden délután 15 órakor 15 percet. Ha bármikor rám törne a feszültség, akkor figyelmeztetem magam arra, hogy nem most, hanem majd 15 órakor adok neki teret.

8. Kereshetek relaxációs gyakorlatot a neten - elsőként a progresszív relaxációt ajánlom - és bátran meditálhatok. Ez utóbbit szemlélődés formájában, a már érintett Jézus-imával vagy egy fohásszal szoktam megtenni. 

9. Bár abszurdnak tűnik, de a társasjátékok, ahogyan a filmvígjátékok a legtöbb feszültséget feloldják. A közös főzés hasonló, amelyről itt írtam.

 

Én az Úr, a te Istened tanítalak arra, ami jámborrá (szelíddé) tesz, ami arra az útra vezet, amelyen járnod kell. (Iz 48,17)

bible-2167783_1920.jpgTisztában vagyok azzal, hogy az istenhit egy ajándék, amely sokkal inkább szolgálatra kötelez, mintsem felsőbbrendűségre. Aki megkapta ezt az ajándékot, kötelessége megosztani. Ebben az a különleges, hogy nem számít az ember "milyensége" (hiánya, bűnössége vagy éretlensége). Ez azt jelenti, hogy a hit ajándékát nem az ember adja oda a másiknak, hanem azt az Isten készíti elő a szívekben és végzi be. Persze a kenet jobban működik akkor, ha az illető otthon ugyanazt éli, mint amiről másoknak beszél, de Isten sokkal szuverénebb és kreatívabb, mint azt egyesek tanítják.

Bátorítalak tehát arra, hogy ne magadra nézz, ne magadat tökéletesítsd, hanem bátran adj, szolgálj és keresd az ön-, a társ-, és az Istenszeretetet!

Zárásként azokat a gondolatokkal búcsúzom, amelyet pont a születésnapomon - 03.16. - írtam ki a Facebookra. Az évforduló persze nem derült ki, hiszen nem ez volt a lényeg, hanem a koronavírussal kapcsolatos helyzet.

Olvasva és követve a híreket, eszembe jutottak Chiara Lubich bölcs gondolatai az életről: mindig azt a ‘gyertyát’ gyújtsuk meg, amely aznap előttünk van. Ne a múlt kihagyott helyzetein vagy a kifürkészhetetlen jövőn merengjünk, hanem arra fókuszáljunk, azért vállaljunk felelősséget, ami előttünk van. Igen, hiszek ebben! Megtenni azt, amit tudunk és hinni, hogy ez elég.

liszabon_1.jpgVigyázz magadra és a Rád bízottakra! 

Hittel minden a javadra válik! 

 

Dr. Domján Mihály

misi4.jpghttps://drdomjan.blog.hu

https://www.instagram.com/dr.domjan

https://hu.pinterest.com/drdomjanmihalymiklos

www.drdomjan.hu 

 

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi blogbejegyzéseket ajánlom:

 

(Képek forrása: saját és pixabay.com)

 

 

 

Rákóczi túrós muffin

rtm01.jpgMinden rosszban van valamilyen jó - tartja a mondás. Ez most erre a süteményre igaz, mert éppen Szegedre tartottam egy szakorvoshoz, amikor is megálltam egy kávéra. Bár nem szokásom recepteket csak úgy nézegetni, az inkább otthoni „lazítás”, de ekkor volt bennem egy pozitív várakozás a vizsgálattal kapcsolatosan. Azt éreztem, hogy a doktornő segíteni fog, ami később igaz lett. Nos, a kávézás közben – a nagy nyitottságomban – "véletlenül" elém jött ez a Rákóczi túrós nyalánkság, amely ráadásul úgy néz ki, mint egy minitorta. Őszintén szólva a muffinok nem a kedvenceim, sőt nagyon nem azok, de szerencsére itt most csak a formát jelöli a kifejezés, nem pedig a beltartalmat.

Rákóczi János cukrászmester nevéhez köthető ez a magyar, klasszikussá vált édesség. Az eredeti recept először 1937-ben jelent meg egy szakácsoknak szóló szaklapban, majd a "mestermű" kikerült az 1958-as brüsszeli világkiállításra, ahol szintén jól szerepelt. A sütemény alapja egy könnyen nyújtható linzertészta, amelyre citromhéjjal, vaníliával és mazsolával ízesített túrókrém kerül, tetejére pedig egy mutatós tojásfehérjehab. Az összhatást a baracklekvár mintegy kiemeli.

Most harmadszorra készítettem el ezt a "költeményt". Már az első alkalommal finom lett, de pár dologban módosítást láttam szükségesnek. Ami talán a legjobb ebben a süteményben - a hívogató megjelenése mellett -, hogy nem édes és az enyhén citromos "beütése" egyensúlyba hozza a baracklekvárt. Tényleg finom! Három generáció tesztelte ☺☺☺

Az alábbi recept kétszer 12 db muffinra szól, méghozzá akkor, ha az alapot vékonyra nyújtjuk.

Az omlós alap összetevői:

  • 150 g finomliszt,
  • 100 g vaj,
  • 50 g porcukor,
  • leheletnyi só.

rtm10.jpgTúrós töltelék:

  • 500 g túró,
  • 1 evőkanál búzadara,
  • 1 egész tojás,
  • 50 g cukor,
  • 1 biocitrom héja és a felének a leve,
  • 2 evőkanál tejföl,
  • 1 tasak vaníliás cukor,
  • kevés, megmosott mazsola,
  • pici só.

Muffin tetejére:

  • baracklekvár,
  • 4 tojás fehérjéje,
  • 120 g cukor,
  • pici só.

Elkészítés:

1. A lisztet porcukorral elkeverjük. Hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat és az egy evőkanál hideg vizet. Kézzel alaposan átgyúrjuk - 4-5 percig -, majd fóliába csomagolva legalább fél órára a hűtőbe tesszük. Később, onnan kivéve vékonyra nyújtjuk és a szaggatóval méretre vágjuk. (22 darab kijön magától, az utolsó kettőt a szaggatás maradékaiból hozzuk össze.) Majd fogjuk a muffinsütőt, belehelyezzük az első adag (12 muffin) papírját és azok aljába helyezzük a kiszaggatott korongokat. 180 fokra előmelegített sütőben 6-7 percig sütjük a tésztát (alsó-felső sütés, nem légkeveréses).  

2. Megvárjuk, hogy a sütőből kivett tészták langyosra hűljenek, majd az alkotórészekből összekevert túrós krém felét - szétosztva - rájuk kanalazzuk. A formák tetejére egy-egy kávéskanál baracklekvár jön. Végül pedig legfelülre a felvert tojáshab - egy habzsák vagy egy levágott sarkú zacskó segítségével. További 15 percig sütjük 180 fokon, majd újabb 5 percig 100 fokon szárítjuk (alsó-felső sütés, nem légkeveréses).

3. Miután a sütőből kivettük az első 12 darabot, megvárjuk, hogy nagyjából kihűljenek - ez a „kihívás” nekem nehezebben megy -, majd kezdünk mindent elölről az adag második felével.

rtm05.jpgA tojáshab felverésének a kísérletezésével még nem végeztem. Csináltam egyszer sima módon - az "alkatrészek" összedolgozásával és kétszer úgy, hogy először az ideszánt cukor kétharmadát pici vízzel sziruppá főztem (nem szabad nagyon kavargatni), majd belefolyattam a már verődő habba. Nagy különbséget nem vettem észre. A fotókon szereplő édesség habját sziruppal gazdagítottam.

A túrókrémbe egy kis löttyintés rumot is tettem, ami nem érződik ki rajta. Talán csak a szokás hatalma, azonban rontani nem ront - a karaténon sem.

Ez egy olyan édesség, amelyből gondolkodás nélkül lehet hármat-négyet "eltüntetni". Az elkészítése időigényes a "két kör" miatt, de egyszerű feladat - főleg, ha szeretettel készítjük. És ez a lényeg:

Másoknak és magunknak örömet okozni!

Sok sikert és mosolyt!

 

Dr. Domján Mihály

misi4.jpghttps://drdomjan.blog.hu

https://www.instagram.com/dr.domjan

https://hu.pinterest.com/drdomjanmihalymiklos

www.drdomjan.hu 

 

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseket ajánlom:

 

(Képek forrás: saját)

Gyerünk, igyál, és mondd el a történetedet

Az élet maga - filmajánló

az_e_let_maga.jpgUgyanazon a napon egyszerre két ismerősöm ajánlotta Az élet maga című romantikus drámát. Az HBO GO-n találtam meg a 2018-as filmet. Dan Fogelman rendező és forgatókönyvíró számos szálon engedi közel a nézőt egy többgenerációs családi történethez.

Mit mondhatok róla? Zseniális és lélekemelő. Kezdésnek jöjjön egy rész a legvégéből, amely lassan adagolva az "unoka" szájából hangzik majd el:

"Nem tudom biztosan, kinek a történetét mondtam el... nem tudom, hogy az enyém-e, vagy egy olyan szereplőjé, akivel még nem találkoztam... semmiben nem vagyok biztos... csak annyit tudok, hogy az élet bármikor meglephet, térdre kényszeríthet... és ha megteszi, emlékeztetem magamat... emlékeztetem magamat, hogy én vagyok az apám és az apám apja... én vagyok az anyám és az anyám anyja... és bár talán könnyű elmerülni a tragédiában, ami formál minket... és természetes, hogy azokra pillanatokra összpontosítsunk, amelyek térdre kényszerítenek minket... emlékeztetni kell magunkat, hogy ha felállunk, és egy kicsit továbbvisszük a történetet... és tovább tudunk menni... ott lesz a szeretet... ha tovább tudunk menni, ott lesz a szeretet!"

Vissza az elejéhez! Will (Oscar Isaac) és Abby (Olivia Wilde) New Yorkban egymásba botlanak, majd elindul a főiskolai románcuk, sőt a közös életük. Később kislányuk születik, miközben egy másik kontinensen pedig egy kisfiút "hoz a gólya" - szintén egy szerelmi kapcsolatba. Mindkét gyermek, mire nagykorúvá válik - egymástól függetlenül - számos tragédián megy keresztül. Egy újabb véletlen által azonban a felnőtt életük keresztezi egymást és családot alapítanak...

A 117 perc számomra legértékesebb karakterét Sergio Peris-Mencheta játssza el, aki egy andalúz férfi bőrébe bújik. A szereplő a maga erejére támaszkodva akar családfőként felelősséget vállalni és helytállni. Tetszik a karakter rigiditása is és ahogyan a végén a film készítői neki ugyancsak "megkegyelmeznek". Antonio Banderas játékát szintén kiemelném, akitől - miközben a saját családjuk életútját megosztja - hangzik el a blogbejegyzésem címe. Az ő szájába van szerintem a legtöbb őszinte és "pszicho" mondat adva. Nagyon élveztem!

 

A családod sorsa tovább él, benned is című blogbejegyzésemben már írtam arról, miért fontos szembenézni azzal az örökséggel, azokkal a generációról generációra átadódó működésmódokkal és fájdalmakkal, amelyek a jelent befolyásolják.

Meg kell ahhoz a családfánkat ismernünk - a maga titkaival, értékeivel, történeteivel, mítoszaival, veszteségeivel és bukásaival -, hogy bennünk a gyökereink erőforrásokká válhassanak.

Számomra a film újabb erőssége az, ahogyan a "szálak" az idő síkjában nem feltétlenül egymás után jönnek, hanem van ebben is egy kis játék. Remélem pár olvasómnak felkeltettem az érdeklődését és megnézik ezt a filmet!

Ha tovább tudunk menni, ott lesz a szeretet!

Közösen képesek vagyunk rá!

 

Dr. Domján Mihály

misi4.jpg

https://drdomjan.blog.hu

https://www.instagram.com/dr.domjan

https://hu.pinterest.com/drdomjanmihalymiklos

www.drdomjan.hu 

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseimet ajánlom:

 

Képek forrás: (saját és itt)

Veled továbbléphetek

Veled minden hely ragyogó - filmajánló

all_the_bright_places.jpgNéha mindegy, hogy milyen filmet választ az ember, mégis azt fogja meghallani belőle, ami aktuálisan foglalkoztatja. Így jártam most a Netflix saját gyártású romantikus drámájával, a Veled minden hely ragyogó című filmmel. Ebben két tini segít egymásnak új életet kezdeni. Meglepő módon úgy teszik ezt, hogy megmutatják a sebeiket...

A történet szerint Violet (Elle Fanning) nővére meghal egy autóbalesetben, aki később a fájdalmában egy híd párkányára "téved". A másik főszereplő, Finch (Justice Smith) arra jár és segít a lánynak egy különleges önismereti "utazásra" igent mondani... 

Gondolhatja bárki, hogy innentől kezdve teljesen kiszámítható a történet. És ez így is van. Viszont két szempont miatt ajánlani szeretném ezt a feliratos filmet. Az egyik, hogy a szirupossága és Violet 107 percbe sűrített személyiségfejlődése ellenére üdítő érzés egy szerelmi kapcsolat indulását nyomon követni. Legalábbis nekem. Ettől azonban még nem ragadtam volna "tollat", hiszen a mostaninál sokkal kiforrottabb romantikus mozikra van példa. Amiért mégis bátorkodom a figyelmet a filmre felhívni, az az őszinteség és a realitás.

Bár egyesek egy új kapcsolattól, benne a szerelemtől várják életük problémáira a gyógyszert, de ez döntően mégsem így szokott működni. A saját önismereti munkát nem lehet megúszni, persze kétségtelen, hogy egy jó viszony sokat nyom a latba. Hogyan lehet ez utóbbit felépíteni? Bár félelmetes "sárkánynak" tűnhet a nyíltság és az egyenesség vállalása, de enélkül bizony nem beszélhetünk sem érzelmi kötelékről, sem biztonságról.

Megtartó emberi kapcsolat csupán a kölcsönös őszinteség talaján tud megszületni. Azáltal, ha vállaljuk a másik előtt a lelki sebeinket.

Tudom, hogy mindent túlzásba lehet vinni, így a szenvedés "reklámozását" is. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy adjunk elegendő teret és időt egymás fájdalmának. Aki „valódi” kapcsolatot szeretne, annak ezt az árat meg kell fizetnie. A film erre pozitív példa – a tinikorú „hősök” ellenére.

Finch empátiája (együttérzése), kreativitása és lelkesedése által pedig életre kel Violet...

Bolyki Balázs énekes egy podcastban a témához kapcsolódóan a következőképpen fogalmazott:

„A sebeinken keresztül tudunk a legjobban kommunikálni egymással, ezzel segítünk magunkon is és másokon is a legtöbbet”. 

Ez számomra a film legfőbb üzenete. A női főszereplőn keresztül az önmagunkkal való kapcsolatunkhoz szintén kaphatunk megerősítést:

"... vannak ragyogó helyek a sötét időkben is. És ha egy sincs, lehetsz te magad a ragyogó hely, tele végtelen lehetőséggel." (filmrészlet)

A mozi legvége, annak egységélménye annyira megérintett, hogy egy dolgot tudtam csak csinálni: bámultam tovább a stáblistát. Ekkor a következő feliratra lettem figyelmes:

"A filmet a pszichés gondok, öngyilkosság és gyász áldozatainak szenteljük. Ha magadra vagy ismerősödre ismersz, az https://www.allthebrightplacesfilm.info -n segítségre lelsz."

Végre egy film, aminek küldetése van és a konkrét weboldalak ajánlásával segíteni akar!

  

Zárásként következzen az alkotás alapjául szolgáló bestseller könyv mottója: 

"A világ megtör mindenkit, ám a töréspontokon erősödik, aki állja." (Ernest Hemingway)

Kívánom mindannyiunknak, hogy legyen bátorságunk az őszinteséghez, mi több találjunk ehhez méltó partnereket és szeretni való társat! 

Dr. Domján Mihály

misi4.jpg

https://drdomjan.blog.hu

https://www.instagram.com/dr.domjan

https://hu.pinterest.com/drdomjanmihalymiklos

www.drdomjan.hu 

 

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseimet ajánlom:

(Kép forrása: saját és https://fashionista.flair.be/fun/all-the-bright-places-releasedatum-netflix/

 

Filmelőzetes:

 

A közös főzés falakat bont le

És a közös előadás is! 'Gasztronómia és pszichológia' - Mautner Zsófival

mzs04.jpgKíváncsian és izgatottan vártam Mautner Zsófival, a neves gasztrobloggerrel való közös előadásunk időpontját. A Hegyvidéki Kulturális Szalonból a vidéki "főhadiszállásomra" hazaérve, többen érdeklődően megállítottak és megkérdezték tőlem, hogyan sikerült az este, illetve tulajdonképpen miről beszélgettünk. Ekkor döbbentem rá, hogy a 'Gasztronómia és pszichológia' cím nem magától értetődő. Miért is? Mert a különféle magazinokban és műsorokban a receptek mellett hasonló témaként a diéta, az életmódváltás, a falásroham, az anorexia, valamint a bulimia szerepel. Nos, mi ezek egyikét sem érintettük. 

A közel 90 perc számos egyéb klassz témára és példára adott lehetőséget. Elsőként Zsófi mesélt önmagáról, majd a családi tradíciókkal folytattuk.

Az ember számos pozitív mintát hozhat otthonról vagy tudatosan fel tudja ezeket építeni. Mind a régi, mind az új szokások keretet és egyben kapaszkodókat adhatnak a hétköznapokhoz. Így juthatunk el oda, hogy öröm együtt lenni és étkezni. Az ebédlőasztal körül pedig kötetlenül kibeszélhetjük az ügyes-bajos dolgainkat. Zsófi elmondása alapján, náluk annak idején minden fontosabb bejelentés így történt meg.

Családterapeutaként azt látom, hogy a hétköznapi közös vacsorák pozitívan hatnak a család rendszerére. Leginkább persze akkor, miután a kölcsönös sérelmek és játszmák a felszínre kerültek, az elvárások helyét pedig újból a kíváncsiság tölti be. Munkám része, hogy rávegyem a családokat a kísérletezésre. Pont úgy, mint ahogyan az egy laboratóriumban vagy akár egy konyhában történik. Ehhez lehet jó ötlet az új étkezési szokások mellett az ünnepi menük bevezetése, mi több a közös főzés perspektívája. 

Számomra az est első tanulsága itt "esett le". Zsófi többirányú tapasztalatokat osztott meg azzal kapcsolatosan, ahogyan a közös főzések végére az emberek közötti "falak" leomlanak. Működhet ez? Ha továbbgondoljuk, akkor feltétlenül.

Attól, hogy szavak szintjén két személy csupán fájdalmat tud egymásnak okozni, egy közös cselekedetben még megtalálhatják az elveszettnek hit fonalat. 

mzs02.jpgBeszélgettünk továbbá a férfiak konyhában betöltött szerepéről. Bár tradícionálisan a hölgyek szoktak ezen a téren helyt állni, de egyre több családban - a feladatok terén - változások jöttek létre. Széles a spektrum. Összességében igaz, hogy a háztartás vezetése - benne a sütés-főzés - érték. Megbecsülést és elismerést érdemlő. Leginkább akkor tud ez érdemmé - tiszteletet ébresztő tetté - válni, ha otthon mindenki feladatot választ, illetve vállal. Sőt, a parancsolgatás vagy a kontrolláló, esetleg a mártír szerep helyett a megegyezésekre helyeződik át a hangsúly.

Az előadás során érintettük még a gyermekek bevonását a konyhai munkálatokba, a piacozás minőségi idejét, a "mama főztje" effektust és a gasztronómiát, mint önkifejezést, alkotást. Azt gondolom, hogy a főzéshez helyes önszeretet is kell, nemcsak a többiek kiszolgálására való hajlandóság. Az önszeretethez pedig tudatosság. Hiszen mindenkinek önmagának kell azt felépítenie, illetve megtalálnia, ami által jól tudja érezni magát a bőrében és képes így jó szívvel adni. Persze az öröm okozásának nemcsak a gasztronómia lehet a "szeretetnyelve", hanem bármi egyéb, amely erősít, támogat, felemel és célba jut.

woman-hands-1207952_1920.jpgA végén beszéltünk még az ízek érzékeléséről és a rágás fontosságáról. Jómagam a mindfulnessen, a tudatos jelenlét pszichológiáján keresztül értettem meg: bármilyen egyszerű étkezés meditációvá válhat. Ha nem a "kütyükre" és a zajokra figyelek, hanem az evés részleteire, akkor tudok az "itt és most"-on keresztül önmagamhoz és a jelenhez megérkezni (kapcsolódni). Ez csökkenti a szorongást és közelebb visz a megelégedettséghez. Főleg akkor, ha az étel finom és tudatosan "megengedem" magamnak a pillanat élvezetét. 

otthon_kert.jpgA közös előadás másik nagy tanulsága számomra Zsófi személyisége volt. Inspiráló olyan ember közelében lenni, aki rendelkezik önismerettel, életigenlő, tudja, hogy mit akar és van bátorsága a terveit véghez vinni. Bár főzni nem főztünk - volt, aki otthon rákérdezett erre -, azonban a derű és a nyitottság, amely az estét jellemezte, remélem további erőt, sőt lendületet adott a kedves közönségnek. Nekem mindenképpen.

Köszönöm az élményt! 

misi4.jpgDr. Domján Mihály

https://drdomjan.blog.hu

https://www.instagram.com/dr.domjan

https://hu.pinterest.com/drdomjanmihalymiklos

www.drdomjan.hu 

 

Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi bejegyzéseimet ajánlom:

      

(Képek forrása: saját és pixabay.com)